Itt a December. Elméletileg az év egyik legszebb hónapja: Karácsony, szeretet miegymás..(igen nálam ebbe bele tartozik még a szülinapom, az évfordulónk a párommal sőt még a szilveszter is!). De mégse...Hol is kezdjem? nos elsők között a karácsony:
Régen:
-koszorú készítés anyával
-megtalálni a karácsonyfát
-apa belefaragja a fát a talpba
-mi felkampózzuk a szaloncukrokat, hogy azokat a fára lehessen majd akasztani
-apa behozta a fát és én meg a húgom feldíszítettük
-anya főzte az ünnepi vacsorát
-megvacsoráztunk
-megvacsoráztunk
-megajándékoztuk egymást
-átmentünk mamához
-következő nap dédiékhez
Most:
-nincs koszorú
-műanyag fa van
-rádobálunk néhány díszt
-nincs vacsora
-nincs ajándékozás
-nincs család...
Elég szomorú ezt látni, hogy mi lett a vége mindennek. Zéró munkahely, csak a stressz a rohanás és az idegeskedés. Javarészt ez az egyik fő oka mindennek. De ez nem csak a családomban jelenik meg hanem a párkapcsolatomban is.
Igaz most lesz majd csak egy éves a kapcsolat de így sem alakul rózsásan a dolog....Eleinte minden olyan szép és jó volt. Lestük a másik minden szavát, majd meg őrültünk azért, hogy láthassuk a másikat...és most? Most már csak a civakodás maradt....A napközben felgyülemlett stresszt egymáson vezetjük le, vagyis hát kikészítjük egymást az ostoba beszólásainkkal, a figyelmetlenségünkkel stbstb. Mérgezi a kapcsolatunkat ez az egész. Itt is az a baj, hogy mikor minden rendben akkor mindenki happy és jól érezzük magunkat, de mikor nem olyan happy a dolog akkor miért támadunk a másikra? Miért nem támogatjuk azt akit szeretünk? Annyi ilyen és ehhez hasonló megválaszolatlan kérdés kavarog a fejemben. És sokszor úgy érzem, hogy erről csak én akarok beszélni a másik fél pedig egyáltalán nem, és ha még meg is próbálom akkor, hogy is mondják: egyik fülén be, másik fülén ki. Mégis mit csináljak?
És közeleg a szülinapom. Nem vagyok egy vén ember, nem rendelkezem túl sok tapasztalattal így nem vagyok bölcs sem. No de azt azért ki kérem magamnak, hogy a család minden egyes tagja kap tortát a szülinapjára én meg nem mert a születésnapom a Karácsony seggében liheg és akkor van elég süti. Könyörgöm már! Szülinap...Karácsony...két külön dolog emberek!
Jön az évfordulónk. Azt is szépre és különlegesre akartam de, hogy? Egy árva buznyákunk nincs arra, hogy elmenjünk megünnepelni. Itthon? Fenének se kell, hogy közbe hallja ahogy a szülők civakodnak vagy az ajtót csapdossák vagy akármi. Tehát lényegében bukta.
Szilveszter? Ugyan...Tavalyi is pocsék volt...egy budiban tölteni 4 órát egy volt barátnővel nem épp party hangulat. Ráadásul én és a párom ízlése nem megegyező se zene se film terén :S Amire én jót tudnék bulizni azon ő helyben fejbe lőné magát. Amin ő szórakozna jól azon én ellenék úgy ahogy de nem tudnám kitombolni magam rá, amit valljunk be őszintén évente 2x azért csak megérdemel egy ember. A másik meg a pia téma. Én ha bulizok szeretek kicsit becsiccsenteni. Ő meg rá se akar kb nézni. Az a gond, hogy akkora az ellentét ilyen téren, hogy rettegek ez hosszú távon semmi jóra nem vezet majd :(


0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése